Az Erőd egész évben látogatható, viszont a téli hónapokban az idegenvezetések az időjárás függvényében zajlanak.
Az Erőd biztonsági okok miatt kizárólag idegenvezetőink kíséretében látogatható.
Egyéni látogatás idegenvezető nélkül az Erőd nem megfelelő állapota és a kiterjedése miatt lehetetlen!
Látogatóinknak javasoljuk, hogy kényelmes cipőben érkezzenek, mivel az erődtúra körülbelül 1-1,5 órán át, főként kültérben zajlik. Javasoljuk továbbá a zseblámpákat is, mivel a túraútvonal sötét földalatti folyosókon is keresztül halad.
A túra időtartama csoporttól függően 1-1,5 óra. A túra hossza körülbelül 1,5 km.
Az Erődöt kerekesszékkel, babakocsival vagy kutyával (pórázon és szájkosárral ellátva) is látogatható.
Az Erődben a látogatói útvonalon kívül idegenvezető nélkül mozogni szigorúan tilos! A földsáncok tetejére felmászni tilos! Fennáll a zuhanás vagy sérülés veszélye!
Gyermekeik biztonságáért és viselkedéséért a szülők vagy a kísérő felnőtt személyek felelnek!
Látogatóink a túra során szakértői beszámolót kapnak ezekről a történelmi tényekről és érdekességekről:
Újvár
Az Újvár helyén egykor a középkori Komárom ált, amelyet a 16. század végen a császári és török katonák pusztították el az Öregvár ostromlása alatt. Utolsó maradványait az Újvár kiépítése közben teljesen eltávolították.
Az Újvár építését 1654-ben kezdték el a Habsburg családból származó III. Ferdinánd császár parancsára. Az idejétmúlt Öregvár közvetlen védelmét szolgálta volna. Mihamarabb befejezését az Érsekújvári erőd elvesztése feltételezte meg, amelyet 1663-ban elfoglalták a törökök. Ebből az okból kifolyólag a következő uralkodó I. Lipót elrendelte a Lipótvár megépítését és az Újvár gyors befejezését. Ötszögalakú alaprajza volt, öt hegyes bástyával.
Miután 1699 Magyarország déli részeit felszabadították a török hódoltság alól, a komáromi Erőd fontossága csökkent. 1763 és 1783-ban két nagy erejű földrengés rázta meg Komáromot, és az Erőd is súlyosan károsult. Az erőd felújítása nem érte volna meg, ezért az egyes részeit nyilvános árverésen értékesítették.
Erőd ismét a figyelem központjába csak a 19. század elején, a napóleoni háborúk eredményeként került. 1808-1809 az egész Újvár falait téglával borították és átépítették hárombástyás Koronaműre. 1810 belsőudvarán megépült a hatalmas laktanya, 1815 a parancsnoki épület.
Az Újvár előtt széles árok húzódott, amelyet szükségesetén a Duna vagy a Vág vizével tudták felengedni
Lipót kapu
Az Erőd csodálatos főbejárata I. Habsburg Lipót (1685-1705) uralkodó nevét viseli, aki az Újvár gyors befejezését rendelte el. Egykor a kapuba egy cölöpös fahíd vezetett és egy láncon függő csapóhíd védte bejáratát.
Az Osztrák-Magyar monarchia szétbomlása után sokszor megrongálták. Részleges felújítását 1992-ben végezték el. 2013-ban teljes fokú felújításon ment át az egész kapu, amikor a kis őrtoronyra visszakerült a kétfejű Habsburg címeres sas is.
A Kőszűz szobra
Fiatal lányt ábrázoló szobor, mely az Erőd elfoglalhatatlanságát szimbolizálja, az Újvár legnyugatibb csúcsán, az ún. Madonna Bástyán találjuk (egy másoltról van szó, az eredeti szobor a helyi Duna Menti Múzeumban található). A lány egy babérkoszorút tart a kezében, és a szobor talapzatán a latin „NEC ARTE NEC MARTE” – Sem csellel, sem erővel felirat olvasható.
A szobor egy rege szerint egy leányt ábrázol, aki az Erőd török ostrom idején eldöntötte, hogy felgyújtsa az ellenfél táborát. A császári csapatoknak végül az ő segítségével sikerült az Erődöt megvédeni és a törököket kiűzni Komáromból.
Laktanya
Az U-alakú kétszintes épület, amely az Újvár alakját követi, 1809-1810-ben épült 2000-2500 katona számára (némely forrás egészen 4000 katonáról beszél). Közepén egy kis kápolna volt.
Az 540 méter hosszúságú épület az egyik leghosszabb Közép-Európában.
A szovjet megszállás idején közel 4000 katona volt itt elszállásolva. A távozásuk után az épület nagyon rossz állapotba került.
2015-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pénzügyi támogatásának köszönhetően rekonstruálták a tetőszerkezet nagy részét. Felújítása napjainkban is folyik.
Az épület előtti nagy alakulótérnek, ahol a katonák kiképzése folyt, katonai szlenggel „buzerák” vagy „buzerplac” a megnevezése.
Parancsnoki Épület
A hadsereg tisztviselőinek és az erődparancsnokának lakóépülete 1815-ben épült. Miután felépült a Tiszti Pavilon a városközpont közelében (1858-1863), az épület az egész erődrendszer székhelyévé vált.
A szlovák hadsereg 2003-ig használta katonai célokra. Ez volt a szlovák hadsereg kutatószázadának a laktanyája.
Szent Borbála lőporraktár
Egy háborús lőporraktárról van szó, amelyet a 19. század elején építették, és lőport tároltak benne kisebb hordókban csak háború vagy veszély idején.
Ennek a célnak egészen az Erőd szovjet megszállás idejéig szolgált, amikor a szovjet katonaság mosodának,
ill. üzem- és kenőanyag tárolására használták.
Ma a teljes körű felújítás után kiállításoknak és előadásoknak van kihasználva.
Öregvár
A komáromi erődrendszer legrégibb része a 16. században épült I. Habsburg Ferdinánd parancsára, mint Magyarország egyik első törökellenes bástyás erődje. Helyén egykor egy középkori kővár állt, amely a török háborúk idején a 16. században teljesen elpusztult. Az Öregvár építészének az olasz Pietro Ferabosco-t tartják.
Az Öregvár előtt széles árok volt, amelye szükségesetén a Duna vizével fel tudták engedni. A belső udvaron egy kis katonai város állt, sok-sok épülettel. Ez a kisváros 1783-ban megsemmisült, miután Komáromot egy újabb erős földrengés rázta meg. Az Erőd helyrehozása nem lett volna rentábilis, ezért egy nyilvános árverésen eladták annak részeit.
Erőd ismét a figyelem központjába csak a 19. század elején, a napóleoni háborúk eredményeként került. 1827-1839 között átépítették és modernizálták belsejét, és a Dunán lévő legfontosabb központi katonai pontot alakítottak ki belőle.
Az Osztrák-Magyar monarchia összeomlása után, az Öregvár különféle céloknak szolgált. 1968-tól 1990-ig, Csehszlovákia egyik legnagyobb szovjet lőszerraktára működött benne. Ma az egész területe ki van tisztítva és nyitott a nagyközönségnek számára.
Ferdinánd kapu
Az Öregvár főbejárata, valószínűleg 1550 I. Habsburg Ferdinánd parancsára épült, amely után van elnevezve. A kapu felett, ahol régen egy láncokon függő csapóhíd is volt, két emléktábla található.
A felső I. Ferdinánd címerét ábrázolja, a birodalmi sassal. A címer felett királyi korona látható, és körülötte az Aranygyapjas lovagrend lánca tekereg kis báránykával a végén. A címert két oldalán griffmadarak tartják – mitológiai álatok, sas fejjel és szárnyakkal, valamint oroszlán lábakkal.
A restaurátorok szerint, akik 2009-2012 között felújították a kaput, az egész címeres tábla ki volt festve és élénk színekkel tündökölt.
Vaklabirintus
Az Öregvár rejtélyes zugai mellett az úgynevezett „Vaklabirintus” is itt található, mely egy akadályokkal teli turista-csalogató, ahol a látogatók teljes sötétségben próbálhatják ki érzékszerveiket és tájékozódási képességüket.
