Érdekességek a komáromi erődrendszerről
- Az egész erődrendszer külső kerülete, beleértve mindkét ország területén található erődöket: 15,5 km
- A teljes erődrendszer mindmáig megőrzött és létező elemeinek beépített területe Szlovákia területén: megközelítőleg 465 000 m2 csaknem 50 ha
- A Nádor és Vág vonal együttes hossza (a Pozsonyi kaputól a XI várdáig): 6,5 km
- A lövész- és közlekedési folyosók hossza – folyosók a Nádor vonal falában (bástyafalak és kontreszkarpok): 3,5 km
- A Központi erőd jelenlegi területe (Öreg és Újvár): 132 170 m2 több mint 13 ha
- A Központi erőd hossza (az Újvár nyugati bástyájának torkától – a Kőszűz szobrától egészen az Öregvár keleti bástyájának torkáig): 750 m
- Az Újvár teljes területe: 98 410 m2 csaknem 10 ha
- A földalatti folyosó hossza az Újvár Madonna bástyájában: 300 m
- Az Újvárban található laktanya épülete: – beépített terület: 10 840 m2 több mint 1 ha
- aaz épület hossza: több mint több mint 500 m
- a helyiségek száma: 210 (2 emelet)
- Az Öregvár teljes területe: 33 760 m2 csaknem 3,5 ha
- Az Öregvár beépített területe (bástyák és bástyafalak) 21 600 m2 több mint 2 ha
- Helyiségek (kazamaták) száma az Öregvárban: 110 + lövész és közlekedési folyosók
- Az Öregvár udvarának területe: 11 800 m2 több mint 1 ha
- Az Újvár főbejárati kapujának helyzete (Lipót kapu): 47°45´15,9´´N 18°08´03,5´´E
- Az egész erődrendszer befogadóképessége a 19.. században: 200 000 katona
- Az erődrendszer egyes részei a Duna bal partján (Szlovákia):
- Öregvár – 5 bástya
- Újvár – eredetileg 5 bástya – ma ún. Koronabástya 3 bástyával
- Vág hídfő – eredetileg 4 bástya és 6 reduit
- Nádor vonal – 5 bástya
- Vág vonal – 2 bástya és 4 várda, és eredetileg az ún. Envelopa
- Az erődrendszer egyes részei a Duna jobb partján (Magyarország):
- Duna Hídfő (Csillag erőd)
- Monostori Erőd (Sandberg)
- Igmándi Erőd
Komáromi Erőd
az idő forgatagában
1241 - 1242
A komáromi vár ellenáll a tatár támadásoknak
1265
IV. Béla városi jogokat adományoz Komáromnak
1440
a komáromi várban születik meg február 22-én V. László
1458 - 1490
Hunyadi Mátyás idején a komáromi vár lett a király nyári rezidenciája
1526
a mohácsi csata – a török háborúk kezdete Magyarországon
1529
I. Szulejmán rövid időre elfoglalja a komáromi várat
1546
I. Ferdinánd parancsára megkezdik az Öregvár építését
1557
az olaszbástyás erőd (Öregvár) építésének befejezése
1570
árvíz Komáromban – az erőd jelentős mértékben tönkremegy
1572 - 1592
az erőd felújítása az árvíz után
1585
Két előretolt erődítés (palánk) kiépítése. A Vág keleti oldalán a Szent Miklós, a Duna déli partján a Szent Péter palánk épült fel
1594
a törökök sikertelen ostroma az erőd ellen
1663 - 1673
az Újvár felépítése I. Lipót császár parancsára
1699
a karlócai béke megkötése – az erőd elveszíti jelentőségét
1745
Mária Terézia szabad királyi városi jogokat ad Komáromnak
1763
földrengés Komáromban – a város romokban hever
1782
az erőd területe a város tulajdona lett
1783
földrengés Komáromban – az erőd jelentős mértékben károsodik
1800
június 14. – Marengó-i csata. Napóleon fölényes győzelme az osztrákok felett
1805
december 2. – az austerlitzi csata – Napóleon elsöprő győzelmet arat az osztrák és orosz csapatok felett
1807
I. Ferenc látogatása Komáromban, aki elrendeli a monarchia legnagyobb erődrendszerének megépítését Komáromban
1808
az Öreg és Újvár felújítása – az Újvár koronabástyává történő átépítése
1809
József nádor vezeti a 6 földvárdából álló ideiglenes védelmi vonal megépítését – Nádorvonal
1810
az Újvárban felépül a laktanya épülete
1815
megépül a parancsnoki épület az Újvárban
1827 - 1839
az Öregvár átépítése – az erődfalak teljes hosszában kazamatákat építenek ki
1839 - 1847
az öt bástyából álló Nádorvonal kőből és téglából való kiépítése
1844
a Pozsonyi kapu megépítése – a Nádor vonal I. bástyájában
1848 - 1849
Szabadságharc eseményei Magyarországon
1849
május 28 – Klapka György tábornok komáromi várparancsnokká való kinevezése
1849
szeptember 27 – Klapka György a világosi fegyverletétel után előnyös feltételek mellett átadja a komáromi várat az osztrák seregeknek
1866
a Vág vonal 2 bástyájának és 4 várdájának a megépítése
1866
porosz – osztrák háború a német államok feletti uralom megszerzéséért
1866
munkálatok megkezdése a két előretolt erődítményen, a Duna és Vág hídfőkön
1871
elkészül a Monostori erőd (Fort Sandberg)
1871 - 1877
felépül az Igmándi erőd
1876
pusztító árvíz Komáromban
1877
a hatalmas erődrendszer megépítésének a befejezése
1918
az Osztrák-Magyar monarchia felbomlása – a Központi erődöt a Csehszlovák Hadsereg katonái foglalják el
1968 - 1990
a Központi erődöt ideiglenesen elfoglalják a Szovjet hadsereg katonái
1979
megkezdődik az erődrendszer egyes részeinek céltudatos műemlékvédelmi felújítása
1991
a Központi erődöt átveszi a Csehszlovák hadsereg, majd 1993-tól a Szlovák Hadsereg
2002
a Duna és a Vág folyók összefolyásánál, két országban elterülő erődrendszer felkerül az UNESCO világörökség várományos listájára
2003
a Központi erődöt Észak-Komárom városa megvásárolja a Szlovák Védelmi Minisztériumtól, és ezzel véglegesen megszűnik az erőd katonai célokra való kihasználása
